Zeneelmélet

A zeneelmélet, a zenetanuláshoz szükséges elméleti anyagok összessége. Ez elég sokrétű, de kis időráfordítással könnyen megtanulható, megérthető, és logikus elméleti anyag. Ilyen például a kottaolvasás, a hangközök ismerete, az akkordok felépítése és az alapfogalmak megértése. Haladóbbaknak az akkordbontások, skálák felépítése, horizontálás, szólóelemzések. Az alapok elsajátítása mindenkinek ajánlott de leginkább azoknak akik szeretnék megérteni a zenét lépésről lépésre, következetesen.

A hangszeres elmélet

A hangszeres elmélet az elméletben megtanult példák gyakorlatba való átültetése. Páldául: Skálák lejátszása, akkordok gitáron való felépítése, bontások megtanulása a gitáron stb.

Az alapok

A hangközök

Egy hangköz két hangból áll. Két – egymással egyidőben, vagy egymás után megszólaló – hang távolsága. Elnevezésük egyrészt a latin sorszámnevekből ered (prím, szekund…), másrészt a számok előtt álló kis, nagy, tiszta, szűk, bő jelző a hangköz nagyságára utal. Először meg kell tanulni, hogy milyen hangközök léteznek és utána már könnyen meg lehet állapítani a hangközöket, ha a szemünk előtt lesz bármilyen kotta.

Tiszta Prím: Itt két ugyanolyan hang szól egymás után. Nincs eltérés.
Jele: T1
Például: C-C, E-E, G-G
Kis Szekund: Itt fél hang távolság van a két hang között.
Jele: K2
Például: C-Db(desz), G-Ab(ász), F#(fisz)-G, E-F, H-C (az E-F és a H-C a két egyedüli természetes formában előforduló K2, azaz itt nem kell módosítani ahhoz egyik hangot sem, hogy K2-ot kapjunk.)
Nagy Szekund: Egy egész hang távolság van a két hang között.
Jele: N2
Például: F-G, C-D, E-F#(fisz), H-C#(cisz), Eb(esz)-F
Kis terc: Egy egész plusz egy fél hang távolság.
Jele: K3
Például: E-G, F-Ab(ász), H-D, D#(disz)-F
Nagy terc: Két egész hang távolság.
Jele: N3
Például: F-A, G-H, E-G#(gisz)
Tiszta kvart: 4 hang távolság, melyben egy K2-nak kell lennie
Jele: T4
Például: G-C, E-A (a C-dúr skálában minden kvart tiszta, kivéve az F-H. Ez a kvart abban az esetben tiszta, hogyha az F-et felemeljük, vagy a H-t leszállítjuk)
Bő kvart: 4 hang távolság, de csak N2-okból áll
Jele: B4
Például: F-H, Gb(gesz)-C, E-A#(áisz)
Szűk kvint: 5 hang távolság, két K2-nak kell benne lenni.
Jele: Sz5
Például: H-F, G-Db(desz)
Tiszta kvint: 5 hang távolság, egy K2-nak kell benne lennie.
Jele: T5
Például: G-D, H-F#(fisz), F-C
Kis szekszt: 6 hang távolság, két K2-dal.
Jele: K6
Például: C-Ab(ász), G-Eb(esz)
Nagy szekszt: 6 hang távolság, egy K2-dal.
Jele: N6
Például: C-A, D-H
Kis szeptim: 7 hang távolság, két K2-dal.
Jele: K7
Például: C-Bb(bé), G-F, Ab(ász)-Gb(gesz)
Nagy szeptim: 7 hang távolság, egy K2-dal.
Jele: N7
Például: C-H, G-F#(fisz), F-E
Tiszta oktáv: 8 hang távolság, két K2-dal.
Jele: T8
Például: A-A', G-G', F-F'
Kis nóna: 9 hang távolság, három K2-dal.
Jele: K9
Például: E-F', C-Db'(desz)
Nagy nóna: 9 hang távolság, két K2-dal.
Jele: N9
Például: C-D', A-H'
Kis decima: 10 hang távolság, három K2-dal.
Jele: K10
Például: C-Eb'(esz), G-Bb'(bé)
Nagy decima: 10 hang távolság, két K2-dal.
Jele: N10
Például: H-D#'(disz), C-E'

Kulcsok

A kulcsok azért jöttek létre, hogy egyszerűbbé, egységesebbé tegyék a kottaírást. Például ne kelljen annyi pótvonalat használni, ezáltal könnyebb legyen a kottaolvasás. Minden kulcs egy-egy hangot jelöl. Mára már csak két kulcs maradt használatban, a violin, és a basszuskulcs, illetve a hagyományőrző historikus zenében még a C-kulcsot is használják.

Violinkulcs:: Az egyvonalas G hangot jelöli, és a második vonalra rögzíti. Ez a kulcs a leggyakoribb, ének, illetve szólóhangszerek dallamainak lejegyzésére szolgál.
Basszuskulcs:: A kis F-et rögzíti a negyedik vonalra. Mélyebb szólamokat szoktak lejegyezni a segítségével, ilyen például a zongora bal kézzel játszott szólama, a cselló, nagybőgő szólama, de énekben a basszus, és a tenor szólamokat is ezzel a kulccsal szokták írni.
C-kulcs:: Az egyvonalas C hangot rögzíti, két fajtája van, a tenorkulcs, mely a C-t a negyedik vonalra rögzíti, és az altkulcs, mely a harmadik vonalra rögzíti.

Módosítójelek

Kereszt:: A hangot fél hanggal felemeli.
Jele: #
Szóbeli jelölés: -isz. Például: aisz, gisz, eisz, fisz…
Bé:: A hangot fél hanggal leszállítja.
Jele: b
Szóbeli jelölés: -esz, -sz. Például: gesz, esz, fesz, asz. Kivéve: ha a b-t H hang elé írják, akkor Bé lesz a hang.
Feloldójel:: Az ütembeli #-et és b-t feloldja. (Ha kettős módosítójel volt, akkor csak az egyiket oldja fel.)
Kettős bé:: A hangot egy egész hanggal szállítja le.
Jele: bb
Kettős kereszt:: A hangot egy egész hanggal emeli fel.
Jele: x

Az előjegyzés

Ha #-et vagy b-t a kottasor elejére, a violinkulcs után írják, akkor azt előjegyzésnek hívjuk, és a darab vagy a könnyűzenei szám végéig minden megjelölt hangjára érvényes. (Persze itt is használható a feloldójel, de csak az adott ütemben, az adott hangra fog vonatkozni.)